{"id":434231,"date":"1957-11-15T00:00:29","date_gmt":"1957-11-15T05:00:29","guid":{"rendered":"http:\/\/omh-ohcc.ca\/hu\/?p=434231"},"modified":"2019-06-04T23:59:43","modified_gmt":"2019-06-05T03:59:43","slug":"a-fakereszt","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/omh-ohcc.ca\/hu\/a-fakereszt\/","title":{"rendered":"A fakereszt"},"content":{"rendered":"

\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta Farkas L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Polg\u00e1r J\u00f3zsef. A szerkeszt\u0151k ez\u00fattal is h\u00e1l\u00e1sak Szab\u00f3 \u00c9v\u00e1nak, Sheskay Katalinnak*<\/sup>, \u00e9s az ottawai magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek a t\u00f6rt\u00e9netben \u00e9s annak \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszott szerep\u00fck\u00e9rt. K\u00f6sz\u00f6nj\u00fck Szab\u00f3 \u00c9va m\u0171v\u00e9szn\u0151nek a saj\u00e1t gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l adom\u00e1nyozott 1957-es k\u00e9peket.<\/em><\/p>\n

A Beechwood Nemzeti Katonai Temet\u0151ben \u00e1llt a vil\u00e1g legels\u0151 1956-os szabads\u00e1gharcos eml\u00e9km\u0171veinek egyike.<\/p>\n

Az els\u0151 megeml\u00e9kez\u00e9s, 1957 november 15-\u00e9n \u00e9s az eml\u00e9km\u0171 t\u00f6rt\u00e9nete<\/h1>\n
\"k\u00e9p\"<\/a>

A fakereszt. A k\u00e9p az 56-os forradalom els\u0151 megeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt.<\/p><\/div>\n

1956 december\u00e9t\u0151l t\u00f6bb ezer menek\u00fclt \u00e9rkezett Ottaw\u00e1ba, ahol a kor\u00e1bbi menek\u00fclthull\u00e1mok tagjai sz\u00e1rnyuk al\u00e1 vett\u00e9k az \u00faj emigr\u00e1nsokat. A meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g elhat\u00e1rozta, hogy eml\u00e9k\u00fcnnep\u00e9lyt tart a forradalom els\u0151 \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n. Amikor ez a Beechwoodi Nemzeti Katonai Temet\u0151 vezet\u0151s\u00e9g\u00e9nek tudom\u00e1s\u00e1ra jutott felaj\u00e1nlott egy s\u00edrhelyet, amire a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g fel\u00e1ll\u00edthatta a szabads\u00e1gharcosok eml\u00e9k\u00e9nek szentelt m\u0171vet. A kezdem\u00e9nyez\u0151knek, Devecseri B\u00e9l\u00e1nak, Csurgai J\u00e1nosnak \u00e9s a Pint\u00e9r fiv\u00e9reknek egy het\u00fck volt a cselekv\u00e9sre. Id\u0151 \u00e9s p\u00e9nz sz\u0171k\u00e9ben, egy fekete fakeresztet \u00e1ll\u00edtottak fel a temet\u0151 iroda\u00e9p\u00fclete \u00e9s k\u00e1poln\u00e1ja k\u00f6zti zsebkend\u0151nyi ter\u00fcletre. Nem sejtett\u00e9k, hogy a kommunist\u00e1k hossz\u00fa keze ut\u00e1nuk fog ny\u00falni m\u00e9g Ottaw\u00e1ban is. Szerencs\u00e9re megk\u00e9rt\u00e9k a temet\u0151 \u00e9jjeli\u0151r\u00e9t, hogy \u00fcgyeljen a keresztre \u00e9s meghagyt\u00e1k telefonsz\u00e1mukat is.

\"k\u00e9p\"<\/a>

1957. November 15. Ottawa. Baloldalt gy\u00e1szlobog\u00f3, jobboldalt a forradalom Kossuth-c\u00edmeres z\u00e1szlaja. Szab\u00f3 \u00c9va szaval.<\/p><\/div>

\"k\u00e9p\"<\/a>

A megeml\u00e9kez\u00e9s sz\u00f3nokai balr\u00f3l jobbra: Kov\u00e1cs atya, Tollas Tibor,Ismeretlen, Dr. Bezn\u00e1k Alad\u00e1r, Tiszai atya<\/p><\/div>
\nH\u00e1rom nap m\u00falva, r\u00f6viddel \u00e9jf\u00e9l ut\u00e1n a kereszt\u00e1ll\u00edt\u00f3kat felh\u00edvta az \u00e9jjeli\u0151r \u00e9s elmondta, hogy nem sokkal kor\u00e1bban egy aut\u00f3 \u00e1llt meg a s\u00edrhely el\u0151tt. Kisz\u00e1llt k\u00e9t ember, odament a s\u00edrhelyhez \u00e9s kit\u00e9pte a keresztet. Bedobt\u00e1k az aut\u00f3ba \u00e9s elhajtottak. Az \u00e9jjeli\u0151r is kocsiba sz\u00e1llt \u00e9s egy darabig k\u00f6vette \u0151ket. L\u00e1tta, hogy a rabl\u00f3k a keresztet \u00e1rokba dobj\u00e1k. Azt is meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy az aut\u00f3 piros rendsz\u00e1mt\u00e1bl\u00e1val rendelkezett, ami a diplom\u00e1ciai test\u00fclet tagjait jel\u00f6lte.<\/p>\n

B\u00e9la, J\u00e1nos, Istv\u00e1n \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 m\u00e9g azon \u00e9jjel csal\u00e1dost\u00f3l kirohantak a temet\u0151be, s miut\u00e1n megtal\u00e1lt\u00e1k \u00e9s kivett\u00e9k a keresztet az \u00e1rokb\u00f3l vissza\u00fcltett\u00e9k a hely\u00e9re. Az eml\u00e9k\u00fcnnep\u00e9lyig 24 \u00f3r\u00e1s v\u00e1ltott \u0151rs\u00e9gben vigy\u00e1ztak a keresztre, am\u00edg az eml\u00e9km\u0171vet 1957 november 15-\u00e9n fel nem avatt\u00e1k.<\/p>\n

\"k\u00e9p\"<\/a>

T\u00fcntet\u00e9s 1957. november 16-\u00e1n<\/p><\/div>M\u00e1snap a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai b\u00e9k\u00e9s t\u00fcntet\u00e9st szerveztek, \u00e9s egy rend\u0151raut\u00f3 k\u00eds\u00e9ret\u00e9vel a Kanadai H\u00e1bor\u00fas Eml\u00e9km\u0171t\u0151l a Beechwood temet\u0151ig meneteltek, hogy kifejezz\u00e9k \u00f6sszetart\u00e1sukat a beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6z\u00f6tt szabads\u00e1gharcosokkal \u00e9s ler\u00f3jj\u00e1k tisztelet\u00fcket az elesett h\u0151s\u00f6k eml\u00e9ke el\u0151tt.<\/p>\n

A fakereszthez t\u00f6bb\u00e9 nem ny\u00faltak a kommunist\u00e1k. H\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1960-ban, a ma is fenn\u00e1ll\u00f3 eml\u00e9km\u0171vet a Beechwood temet\u0151 \u00e9s a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g emelte. Az eml\u00e9km\u0171 nemcsak az els\u0151 hetet, hanem a kommunizmus magyarorsz\u00e1gi r\u00e9muralm\u00e1t is t\u00fal\u00e9lte.<\/p>\n

* Ezek az adatok nagyr\u00e9szt Sheskay Katalinnak a szabads\u00e1gharc 50-ik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1r\u00f3l 2006-ban \u00edrt, \u00e9s a Beechwood temet\u0151nek sz\u00e1nt, cikk\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta Farkas L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Polg\u00e1r J\u00f3zsef. A szerkeszt\u0151k ez\u00fattal is h\u00e1l\u00e1sak Szab\u00f3 \u00c9v\u00e1nak, Sheskay Katalinnak*, \u00e9s az ottawai magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek a t\u00f6rt\u00e9netben \u00e9s annak \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszott szerep\u00fck\u00e9rt. K\u00f6sz\u00f6nj\u00fck Szab\u00f3 \u00c9va m\u0171v\u00e9szn\u0151nek a saj\u00e1t gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l adom\u00e1nyozott 1957-es k\u00e9peket. A Beechwood Nemzeti Katonai Temet\u0151ben \u00e1llt a vil\u00e1g legels\u0151 1956-os szabads\u00e1gharcos eml\u00e9km\u0171veinek egyike. Az els\u0151 megeml\u00e9kez\u00e9s, 1957 november […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[30],"tags":[],"views":2653,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/omh-ohcc.ca\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/434231"}],"collection":[{"href":"https:\/\/omh-ohcc.ca\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/omh-ohcc.ca\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/omh-ohcc.ca\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/omh-ohcc.ca\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=434231"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/omh-ohcc.ca\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/434231\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/omh-ohcc.ca\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=434231"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/omh-ohcc.ca\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=434231"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/omh-ohcc.ca\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=434231"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}